Kategória archívum: Patikaszoftver

A modern informatika rengeteg olyan „misztikus” eszközt, illetve szakkifejezést használ, amelyeknek sokszor a jelentésével, működésével, vagy akár a létezésével sem vagyunk tisztában annak ellenére, hogy napi szinten használjuk őket. Egy modern patika működése ma már elképzelhetetlen informatikai eszközök használata nélkül, ezért jó, ha néhány alapvetéssel tisztában vagyunk. Lássunk néhány példát, hétköznapi nyelven megfogalmazva.

Képernyőfelbontás
A felbontás a képernyőn található pixelek számát jelenti, és két szám, vagyis a vízszintesen és függőlegesen megjeleníthető pixelek szorzataként szokták meghatározni. A nagy felbontás több képpontot és általában nagyobb kijelzőt és részletet, míg az alacsony felbontás kevesebb képpontot és jellemzően kisebb kijelzőt feltételez. A gyártók folyamatosan kísérleteznek egyre magasabb felbontású megjelenítők gyártásával, amely nem öncélú törekvés, hiszen az alkalmazások is egyre magasabb felbontást igényelnek.
Lássuk, hogy a manapság használatban lévő monitorokra milyen felbontás jellemző:
• HD Ready, amely a régebbi gyártású kijelzők sajátossága. Ezek felbontása 1280×720 pixel.
• A FULL HD kijelzők már sokkal finomabb megjelenítést biztosítanak, de a pixelek még szabad szemmel észlelhetők. A felbontás itt 1920×1080 pixel.
• A következő szint a QHD (2K) monitorok világa. Ez esetben a felbontás már 2560×1440 vagy 2560×1600 pixel, melynek az előnye a nagyobb részletgazdagságot igénylő szoftverek futtatásakor érvényesül. A daxa például már ilyen 2K-s kijelzőt kíván meg a tökéletes működtetéshez.
• Manapság a legmagasabb elérhető szintet az UHD (4K) monitorok jelentik, amelyek 3840×2160 pixeles felbontással működnek. Munkához jellemzően a kreatív területeken (grafika, fotó, videószerkesztés) használják őket, de az igen magas képminőség miatt egyre többen választják ezeket a kijelzőket más területeken is, így rohamos elterjedésük várható.
• A nem túl távoli jövőben már a 8K-s, azaz a 7680×4320 pixeles felbontású megjelenítők várhatók. Magas áruk, illetve a megfelelő szoftveres támogatás miatt egyelőre még nem terjedtek el, de az informatikai eszközök rohamos fejlődését figyelembe véve valószínű, hogy néhány éven belül ezek az eszközök sem lesznek már szokatlanok.

LAN
A LAN, vagy más néven helyi hálózat egy olyan adatkapcsolati rendszer, amely lehetővé teszi a számítógépek, egyéb IT eszközök (például nyomtatók) közötti kommunikációt egy adott területen belül. A LAN jellemzően kis területen, például egy irodában, vagy épületben működik. A LAN-hálózatok lehetnek vezetékes (Ethernet kábelek) vagy vezetékmentes (wi-fi) alapúak – bár ez utóbbi esetben már WLAN-nak nevezzük őket, és egy wi-fi router szükséges hozzá. Egy jól működő vezetékes helyi hálózat kiépítéséhez érdemes szakember segítségét igénybe venni.

Operációs rendszer
Az operációs rendszer (más néven OS) egy szoftverrendszer, amely a számítógép működésének alapját képezi. Az operációs rendszer segít irányítani és koordinálni a hardvereszközök és a szoftveralkalmazások működését a számítógépen, vagy más IT eszközökön. Az operációs rendszer feladatai közé tartozik a felhasználói interfész biztosítása, a fájlkezelés, a hálózati kommunikáció irányítása, és a feladatütemezés. A számítógépeken a két, leginkább elterjedt operációs rendszer a Windows, és az Apple féle MacOS, a mobil eszközökön pedig az Android, és az iOS. A Pharma
Cloud alkalmazásai mind Windows alapúak, így a patikákban ezzel az operációs rendszerrel találkozhatunk.

Perifériák
Azon eszközök összefoglaló neve, amelyek a számítógéphez csatlakoznak, hogy bővítsék a funkcionalitását, és lehetővé tegyék a kommunikációt a felhasználó és a számítógép között. Példák perifériákra: egér, billentyűzet, monitor, nyomtatók, hangszórók, webkamera stb. Ezek az eszközök lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy adatokat vigyenek be és jelenítsenek meg a számítógépen, illetve a rendszerrel történő felhasználói interakciót biztosítják.

RAM
Ez a betűszó az informatikában a Random Access Memory rövidítése, a hagyományos számítógépek és az okoseszközök által használt memória elsődleges formája.. A RAM a számítógép rövid távú memóriáját jelenti, ahol az aktív programok és adatok ideiglenesen tárolódnak. Célja, hogy aktív, nagy
sebességű memóriában tartsa mindazt, amit a processzor éppen futtat, vagyis amin a számítógép éppen dolgozik.

Router
A router egy olyan külső eszköz, amely a hálózati adatforgalmat továbbítja és irányítja a különböző hálózati eszközök között, vagyis lehetővé teszi az adatok átvitelét a hálózaton keresztül, és azok célhelyre juttatását. A routerek gyakran használatosak otthoni és üzleti hálózatokban, és segítenek összekapcsolni az internetet a helyi hálózattal, lehetővé téve a készülékek számára az internethez való hozzáférést. Mindezt képes vezetékes (LAN), és vezeték nélküli (WLAN / wi-fi) hálózaton is produkálni. Mivel ezen az eszközön keresztül érjük el az internetet, érdemes az alapbeállításokon túl további, magasabb biztonsági szintet segítő beállításokat is eszközölni, amelyhez egy kicsit mélyebb IT tudás szükséges.

Az informatika területén számos további szakkifejezés és technológia létezik, de az itt bemutatottak számítanak leginkább alapvető fogalmaknak. A fejlődés nem áll meg, az újabb és újabb IT vívmányok előbb-utóbb megjelennek a patikák eszköztárában is. Hogy ez már felkészülten érje a felhasználókat, a sorozat következő részében tovább bővítjük ismereteinket.

IT-kalauzunkban igyekszünk olyan alapvetésekről írni, amik a számítástechnikát, az információtechnológiát azokhoz is közelebb hozzák, akik csekélyebb érdeklődéssel vannak a terület iránt. Meggyőződésünk, hogy a mai, digitálisan átszőtt világrendben erre az alap tájékozottságra mindenkinek szüksége van, aki egy okostelefont kézbe vesz, vagy e-mailes levelezést használ. Aktuális bejegyzésünk egy IT-filozófiai értekezés arról, hogy a lónak is négy lába van.

2011. február 24. – a Google levelezőrendszere, a Gmail egy adatátviteli probléma miatt órákra leállt az egész világon. A hiba akkor több mint 400 millió felhasználót érintett. (Mára egyébként a Gmailt használók száma elérte az 1,8 milliárdot.) Mivel a levelezőrendszert a magánszemélyeken túl cégek tömegei is használják a levelezésük bonyolításához, a 2011-es leállás üzleti működést is akadályozott

2018. július 16. – egyetlen hibás konfigurációs adat miatt globális szinten leállt az Amazon webáruháza. Kereskedők tömegei használják az Amazon rendszerét, így a leállás anyagi kárt is okozott az üzleti felhasználóknak.

2019. március 13. – egy elhibázott konfigurációs változtatás miatt órákra elérhetetlenné vált a Facebook. Az ez idő alatt megtekinthetetlenné vált macskás videók hiánya nem tűnik komoly kárnak, de üzleti szempontból vizsgálva az esetet, jelentős anyagi veszteséget okozott az üzleti alkalmazások és oldalak, valamint a FB hirdetési rendszerének átmeneti elérhetetlensége.

Ez csupán 3 kiragadott eset abból a számtalan, mindennapos előfordulásból, amikor egy számítástechnikai eszköz, rendszer, alkalmazás, vagy program váratlanul megáll, egy internetes felület nem töltődik be, vagy kifagy, és bárhová kattintunk, nem reagál.

Tekintettel az alkalmazásokat működtető kódtömeg elképzelhetetlen mennyiségére és mátrix-szerű komplexitására, talán nem is csodálkozunk azon, amikor ilyen jelenséggel találkozunk a mindennapi életben IT-eszközeinket és felületeket használva, olyannyira, hogy a legtöbb ilyen eset ma már fel sem tűnik. Kisebb lassulások, leállások időről időre előfordulnak, és talán már észre sem vesszük, amikor rutinszerűen kattintunk a frissítés, vagy a kilépés-belépés gombra, és a felület helyre is állt.

A cikk elején említettekhez hasonló anomáliák mindig is elkerülhetetlenek lesznek, hiszen ahogy az offline világ tárgyai, berendezései, úgy az IT- és online világ is produkál ilyeneket. Felhasználóként azonban abban bízhatunk, hogy a szoftverszolgáltató, a felület, vagy az alkalmazás üzemeltetője – ahogy azt hasonló esetekben pld. a Microsoft, a Skype, az Apple, az akkori T-Mobile is tette – azonnal megkezdi a hiba elhárítását, és az ügyfélkapcsolati rendszerén keresztül folyamatosan tájékoztatja a felhasználókat a fejleményekről, a károk ellensúlyozásának lehetőségeiről.

Az információtechnológia fejlődésének köszönhetően ma már elképzelhetetlenek azok a manuális megoldások, amelyekkel egy üzleti vállalkozást 20-30 évvel ezelőtt menedzselni kellett. Ha csak a számlázás, könyvelés, vagy a leltározás feladatait nézzük, belegondolni is ijesztő, mit kezdenénk az ezekre a célokra fejlesztett IT-megoldások nélkül. Ugyanakkor mindig ott kísért a fentiekhez hasonló hibák veszélye, de ha választanunk kellene, a potenciális hibák ellenére is a digitális megoldásokat választanánk, hiszen ezek nélkül nem tudnánk tartani tempót az üzleti életben.

Adatvédelem. Elsőre talán nem is gondoljuk, hogy magánemberként nekünk is dolgunk lenne ezzel a témával, pedig mindenki, aki használja az internetet, e-mailezésre, böngészésre, vásárlásra, közösségi oldalakat lapozva, sok gondtól kíméli meg magát, ha tisztában van a rejtőzködő veszélyekkel is.  Az interneten való barangolásaink, kattintásaink nyomán számtalan digitális adat keletkezik. Ezen adatok, melyek sok esetben személyünkhöz kapcsolódnak, sajnos támadási felületet is jelentenek, ha nem kezeljük körültekintően. Alábbi bejegyzésünkben körbejárjuk, miért fontos védenünk az adatainkat, és hasznos tippeket is adunk ehhez.

Amikor valamilyen digitális eszközt használunk a munkahelyen – az irodában és a tára mögött is –, vagy a magánéletben, folyamatosan adatokat generálunk és használunk. Adatnak minősül például a családi fotóalbum megtekintett képei, egy weboldal böngészésekor az általunk elolvasott cikkek, de a banki belépéshez, vagy a munkahelyi gyógyszerrendeléskor is számos adat keletkezik. Ez utóbbit szenzitív adatnak nevezzük, mert ezekkel azonosítjuk jogosultságainkat bizonyos felületek hozzáféréséhez, és navigálhatunk velük különféle zárt oldalakon. Értelemszerűen sem a családi fotókhoz hasonló személyes értéket képviselő, sem pedig egyéb szenzitív adatainkat nem szeretnénk idegenek kezében tudni vagy elveszíteni.

Sajnos mára több olyan, adatokhoz értő egyén és szervezet létezik, amelyek a hozzáértésüket felhasználva próbálnak más emberek, vagy szervezetek adataival visszaélni. Általában „kiberbűnőzőként”, vagy hackerként szoktunk hivatkozni rájuk. Nem is gondolná az ember, hogy hány féleképpen vissza lehet élni a fontosabb adatokkal, így – a teljesség igénye nélkül – hoztunk néhány példát:

• Zsarolás: Ha a hackereknek sikerül megszerezniük egy szervezet, vagy személy adatait nagyobb mennyiségben – például egy szerveren, vagy adattárolón található minden adatot –, akkor azokat képesek zárolni, majd azokkal megzsarolni a tulajdonost. A bevett szokás, hogy csak bizonyos összegért oldják fel róla a zárat. A legnagyobb ilyen eset az Acerrel történt meg: a REvil nevű hackercsoport a számítógépgyártó banki és egyéb pénzügyi adatait zárolta, és nem kevesebb, mint 50 millió dollárt kért a visszaállításért.
• Közvetlen lopás: Amennyiben sikerül a kiberbűnözőknek konkrét személyes adatokat vagy akár jelszavakat ellopniuk, azokkal akár közvetlenül is le tudják emelni a pénzt egy-egy bankszámláról, esetenként akár úgy is, hogy egy darabig észrevétlen marad a tranzakció. Ez korunkban, amikor a kriptovaluták tranzakciói egyébként is nehezen – vagy egyáltalán nem – lekövethetőek, egyre gyakoribb.
• Kémkedés: Előfordulhat, hogy hackerek segítségével egy cég vagy induló vállalkozás betör más vállalatok eszközeibe, hogy ellopja az azokon található információt – akár ügyfelekről, akár üzleti stratégiákról –, és azokat tisztességtelen versenyelőny megszerzésére használja fel. Egy kirívó példa erre, hogy 2010-ben kínai szervezetek több mint 20 amerikai nagyvállalat, köztük a Google és az Adobe rendszereihez szereztek hozzáférést.
• Vandalizmus és Hacktivizmus: Az is előfordulhat, hogy a hackerek nem közvetlenül a saját érdekeik miatt lopnak el bizonyos adatokat, hanem csupán a hackelés kedvéért, vagy hackerek közti versengés okán. Egyes hackerek pedig politikai indíttatásból akarnak megváltoztatni vagy megsemmisíteni bizonyos webhelyeket.

Helyzettől függően a felsoroltakon kívül más módon is okozhat kárt az adatok elvesztése. Példáinkban ugyan a legnagyobb, legkirívóbb eseteket mutattuk meg, semmiképpen sem szabad azt gondolni, hogy a mi kisvállalkozásunkat vagy személyes adatainkat nem érheti támadás.

A modern technológiák, eszközök és programok elsősorban arra hivatottak, hogy gyorsabban és hatékonyabban végezhessük mindennapi teendőinket. Ez a fejlődés a hivatalos ügyintézésekre és az egészségügyre is érvényes, és az eReceptek, valamint az elektronikus személyi igazolványok megjelenésével az egészségügyi azonosítás, így a szolgáltatások folyamata is felgyorsult, biztonságosabb lett.

2016-ban kezdődött meg az elektronikus személyi igazolványok, azaz az eSzemélyik használata, melyek adattároló chippel vannak ellátva. Ezeken az igazolvány tulajdonosának adatai (személyre vonatkozó adatok, TAJ és adóazonosító szám, digitális ujjlenyomat) szerepelnek, tehát a kártya alkalmas online ügyintézésre, valamint az eReceptek kiváltásakor is használható. Ennek köszönhetően nem szükséges hosszú sorokat kivárni a hivatalokban, és mivel az adatokat nagyon erős titkosítással tárolják és szinte lehetetlen őket hamisítani, a recepthamisítások kockázata is nagy mértékben csökkent. Az adatokat a chipről eSzemélyi igazolvány-olvasók segítségével lehet kinyerni, mely adatfolyam szintén titkosított a kártyaolvasástól a végfeldolgozásig. Az eReceptek kiváltásakor a kártyaolvasó eszköz az adatokat az EESZT rendszerébe küldi.

Egy-egy ilyen eSzemélyiolvasó-eszköz beszerzéséről a patikának kell gondoskodnia, melyet az EESZT-től igényelhet. Az adatbeolvasás folyamata azonban ezekkel az eszközökkel olykor problémába ütközhet, előfordul például, hogy a számítógép nem érzékeli. Ezt általában egy szoftveres újratelepítés megoldja, de gyakran hardveres problémát jelent a hiba, ami már bonyolultabb javítást igényelhet. A másik problémaforrás az, ha a kártyaolvasó nem érzékeli a személyi igazolványt. Ebben az esetben az igazolvány chip-je romlott el, amit cserélni kell. Ezt a kormányablakban lehet elintézni, az új kártya elkészülése azonban több napba telhet.