A gyógyszerészi gondozásról
A Covid-19 pandémia rávilágított arra, hogy a gyógyszerészeknek milyen komoly szerepük van a járóbeteg ellátásban. De hogyan kapcsolódik ez a gyógyszertári ügyviteli szoftverekhez? Dr. Gyarmati Kinga gyógyszerészszakmai vezető írása.
A pandémia idején a világ számára világossá vált a gyógyszerészi gondozás súlya, szerepe és a gondozásra mutatkozó igény. Ezek meghatároztak egy kompetenciafejlesztési irányt is, amivel az egészségügyi ágazat vezetésének és a gyógyszerészi szakmának komolyan foglalkoznia kell.
A gyógyszerészi gondozás és annak irányelvei egy olyan jövőbe mutató rendszert képeznek, amelynek alap jogszabályi kerete már korábban meghatározásra került, és amely mögé, ha nem egy megfelelően kidolgozott dokumentációs infrastruktúra kerül kialakításra, nem validálható a gyógyszerészek valós tudása, amit a gyógyszerészi gondozás irányelvei tesznek bele, és nem teremthető meg a finanszírozhatóság lehetősége sem.
Mi is a gyógyszerészi gondozás?
A 2006.évi GYFTV 3§ (26) pontja kimondja, hogy a gyógyszerészi gondozás „a gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett dokumentált tevékenység, melynek célja együttműködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között.”
A 41/2007 (IX.19.) EüM rendelet 36/A § (1) bekezdés c) pontjában ezt mondja: „a betegség-specifikus gyógyszerészi gondozás, mely a népegészségügyi programhoz kapcsolódóan az adott betegség és kockázati tényezői korai felismerésére, a betegség késői komplikációinak vagy visszatérésének megelőzésére, a betegek egyensúlyi állapotának fenntartására irányul és – a beteg kezelőorvosával együttműködésben – magában foglalja a kockázati tényezők felmérését és a beteg szükség szerinti orvoshoz irányítását, valamint a beteg oktatását és együttműködőkészségének kialakítását, továbbá a beteg gyógyszerhasználatának irányítását”
(3) pontja pedig kimondja: „Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott gyógyszerészi gondozási tevékenységet az a gyógyszerész végezheti, aki a külön jogszabály szerinti folyamatos továbbképzés keretében az erre irányuló programot elvégezte.”
Jogszabályok fölött a valóság
Jelenleg a gyógyszerészi gondozás egy önkéntes alapon működő tevékenység, amelynek törvényi háttere bár előírja a kötelező és megfelelő dokumentációját, de azt, hogy az milyen aktuális irányelvek szerint történjen, nem. Emellett az EüM rendelet (3) pontja szerint a gondozást olyan folyamatos továbbképzési rendszerhez köti, amely jelenleg nem létezik. A szakmai irányelvek pedig 2021. április 1-én lejártak, újbóli akkreditálásuk pedig nem történt meg.
A gyógyszerészi gondozás, valamint az új irányelvek meghatározása a 41/2007 (IX.19.) EüM rendeletben meghatározott gyógyszerészi szakmapolitikai és tudományos társaságok kompetenciája. A rendelet 36/A § (7) pontja kimondja, hogy „a gyógyszerészi gondozással kapcsolatos szakmai irányelveket az egészségügyi szakmai kollégium Gyógyszerellátási gyógyszerészet tagozata és tanácsa készíti elő és terjeszti fel közzétételre jogszabályban foglaltak alapján. A kollégium ezen irányelvek előkészítésébe bevonja a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének képviselőit, valamint az érintett orvosi tagozatokat és tanácsokat.”
A Pharma Cloud Kft. elkötelezett a gyógyszerészek és a gyógyszerész hivatás irányába. Szolgálatatásaival, valamint ügyviteli szoftverei, a daxa™ és QB-Pharma fejlesztéseivel folyamatosan a mindenkori jogszabályi környezet elvárásainak mentén szolgálja ki partnereit. Amennyiben a jogszabályi környezet pontosan meghatározza az irányelvek szerinti dokumentációs paramétereket, a patikai szoftverekben ezeknek megfelelően meg fognak jelenni.